"Bár nem szakítottunk, azt az estét sohasem fogom elfelejteni a barátnőmnek - meséli egy 31 éves férfi. - Meg akartam lepni egy kettesben töltött éjszakával, lefoglaltam a hotelszobát, és megvártam a munkahelye előtt. Elég idegesen jött ki, közölte, hogy ő nem foglalkozik ilyen amerikai hülyeségekkel, és inkább hazamenne, mert fáradt. Sikerült meggyőznöm, hogy legalább nézzük meg a szállodát, elvégre alhat ott is, de annyira letört voltam egész éjjel, hogy akkor sem sikerült igazán magamhoz térnem, amikor végül bocsánatot kért a kirohanásáért."

A Bálint nap több szempontból is valódi kapcsolatgyilkos. A viszonyra fókuszálás mellett egyfelől emelkednek a másikkal szembeni elvárásaink. Hiába tudjuk, hogy az együttélést nem a tévéreklámok és a Titanic-féle filmek mintájára teremtette a Jóisten, legalább ünnepnapokon vágyunk arra, hogy adjunk egy kicsit az illúziónak. Idáig semmi probléma - párszor mindenki kibírja, hogy virágcsokorral és bonbonnal állítson haza, ne adj Isten durca nélkül végigbeszélgessen egy estét egy pohár bor mellett.

Csakhogy: ha a pár mindkét tagja tartja a papírformát, és "bevonódik" - plüssállatot vásárol, izgató fehérneműt húz, a társára koncentrál és így tovább -, könnyen formálódik a kötözködő kérdészápor is. Eleinte többnyire némán őrlődnek a szerelmesek: "Milyen borzasztó, hogy csak akkor kérdezi meg, hogy vagyok, amikor ünnepelni kell!"; "Lassan már csak Valentin-napon hajlandó ágyba bújni velem!". A rosszkedvet megalapozó gondolatok rövidesen abba a konklúzióba torkollanak, miszerint: "Az egész kedveskedés nem nekem szól, hanem az ünnepnek. Nem engem szeret, csak betartja a játékszabályokat - ahogy bárki mással betartaná". Magyarán: a kapcsolatokat a középpontba állító ünnepek esetén gyakran azért elégedetlenkedünk, mert nem vagyunk hajlandóak észrevenni azt sem, amikor a felturbózott elvárásaink teljesülnek (hiszen a valóra válás pillanatában már a "hagyományhoz való igazodást" szimatolunk "vegytiszta érzelmek" helyett).

A szitut tovább ronthatja - legalábbis Amerikában erre jutottak a kérdéskört vizsgáló pszichológusok -, ha nagyobb társaságban ünneplünk. Más párok láthatóan boldog, felszabadult viselkedését hajlamosak vagyunk félreértelmezni és túláltalánosítani (azaz fel sem merül bennünk, hogy a külcsín mögött a barátainknál is feszültségek húzódhatnak meg). "Az egyik csajommal pont emiatt szakítottam - meséli egy 26 éves férfi. - Állandóan azzal jött, hogy nézzem csak meg, mások mennyivel harmonikusabban élnek, hányszor ölelik át egymást nyilvánosan, bla-bla. Hiába mondtam, hogy a "nyilvánosan" itt a kulcsszó. Hogy semmit sem jelent az, hogy előttünk hogy viselkednek, ha otthon nyírják egymást, nem számított." Mivel Valentin-napon különösen érzékenyek vagyunk a párkapcsolattal összefüggő információkra és jelzésekre, az árgus szemmel figyelés és méricskélés eredményeképp a tervezett összebújás később könnyen vádaskodássá és élveboncolássá módosul.

Az - egyébként igen nemes foglalkozást űző - Valentinnap-kutatók rávilágítanak arra is, hogy a sikeres hosszú távú kapcsolatok titka a hullámvölgyek megfelelő kezelése. A mélypontokon való átlépés záloga időnként nem is az aktív problémamegoldásban, hanem a kitartásban rejlik. Amikor nem lehet "jó választ" találni az elakadásokra - a vágy átmeneti szünetelésére; egy sérelmet követő fájdalmas időszakra a megbocsátásig stb. -, néha egyszerűen csak "lenni" kell mindaddig, amíg el nem múlik az intenzív, viharos érzelmekkel együtt járó periódus. A Valentin-nap egyes pároknál a kapcsolat középpontba állításával és az érzelmek felkavarásával heves, feloldhatatlan vitákba, és a statisztikák szerint egyre gyakoribb szakításokba torkollik. Pszichológusok szerint ha nem jutnánk el idáig, a kapcsolatok egy jelentős része megmenthető volna, hiszen idővel az akkor kezelhetetlennek tűnő gondok maguktól oldódtak volna meg.

Feltupírozott elvárások, kielégíthetetlen igények, az ajándékok kritikája, és a "marcipán-párokkal" való összehasonlítgatás természetesen nem az egyetlen módja a Bálint nap eltöltésének. A drága mütyürök kiváltása valamilyen közös programmal, a társunk tesztelése helyett pedig a saját érzéseinkre fókuszálás, azaz a szerelembe való belefeledkezés megóvhatnak a csörtéktől és azoktól a vérző sebektől, amik a kapcsolat befejezéséhez vezethetnek a tavasz beköszöntéig.

forrás: http://borsa.hu/valentin-nap