Hát igen, ez automatizmus (kellene, hogy legyen): mit tehettem volna...

A kínai közösségi médián megosztott felvétel távolról örökíti meg, ahogyan egészen nagy magasságban, a felhők miatt nehezen kivehetően omlik le a hatalmas jégtömeg a Langtang Lirung-csúcs közelében található gleccserből. A későbbi részletek már azt mutatják, hogy a sárral vegyült víz hogyan söpör el mindent.

https://www.facebook.com/cnn/videos/1537305947718358/

A gleccser leszakadása az összeállítás legelején látható.

https://telex.hu/kulfold/2026/08/28/nepal-kina-gleccser-lavina-video
____

Kétszázzal száguldó folyékony beton

Eddig úgy lehetett tudni, hogy az áradást egy gleccserről leszakadt hatalmas, több mint fél kilométer széles jégtömeg okozta, ami több mint egy kilométert zuhant az alatta elterülő folyóvölgybe, és közben vízzé olvadt. A katasztrófa okait vizsgáló tudósok csütörtökön már arról számoltak be az érintett területről készült legfrissebb, felhőktől nem takart műholdfelvételek tanulmányozása után, hogy nemcsak a gleccser, hanem az alatta lévő sziklaréteg is leszakadt a hegyről.

„Sokkal nagyobb omlás volt, mint ahogy azt eleinte láthattuk a műholdas felvételeken” – mondta a New York Timesnak Kristen Cook, a francia Université Grenoble Alpes egyetem szakértője. Stephen Hicks, a londoni College egyetem szeizmológusa szerint a lezuhant szikla és jég tömege közel négyszázmillió tonna volt, és az áradás ezer tonna TNT-nek megfelelő energiát szabadított fel.

Az ebből kialakult ár így nem csupán vízből állt, hanem iszap, homok, kavics és hatalmas sziklatömbök is voltak benne, ami „folyékony betonként” száguldott végig a völgyeken – mondta a CNN-nek Hatim Sharif, a Texasi Egyetem mérnökprofesszora. Ráadásul hatalmas sebességgel söpört el mindent: egy kínai kormányzati geológus közlése szerint az áradat majdnem 200 km/h-s sebességgel kezdett el száguldani lefelé, egyes helyeken elérve a több mint száz méteres magasságot.

A Kathmandu Post egyik újságírója azt mondta, hogy a kínai határhoz közel lévő szülőfalujában még a folyóvölgyhöz képest közel százméteres magasságban lévő házakat is elvitte az ár. „Emberemlékezet, vagy századok óta egyetlen árvíz sem ért fel ilyen magasra”. A New York Times riportere, aki a nepáli hadsereg egyik helikopterén repült be a katasztrófa sújtotta területre, azt írta, hogy a hegyoldalakon az áradás után megmaradt sárréteg egyes helyeken a kétszáz méteres magasságot is elérte.

Kína

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök személyesen adott utasítást arra, hogy mindent tegyenek meg a mentéshez, és pénteken egy perc néma csenddel emlékeztek meg felállva a katasztrófa áldozataira a Kínai Kommunista Párt vezetőségének megbeszélésén.

A mentést pénteken egy időre fel kellett függeszteni, miután a kínai és a nepáli hatóságok arra figyelmeztettek, hogy újabb áradással fenyeget a két ország határán lévő folyón a jég- és földcsuszamlás miatt kialakult tó, amiben több mint kétmillió köbméternyi víz gyűlt fel. A tó a CCTV kínai állami televízió által közölt adatok szerint a Gyirong határátkelőtől nagyjából tíz kilométernyire alakult ki a folyó felső folyásán.

A kínai hatóságok arra számítottak, hogy a tóban a napokban több mint hárommillió köbméternyi víz gyűlhet fel. A kínai állami sajtó péntek délelőtt arról számolt be, hogy a tóból elkezdett ömleni a víz, ezért a kínai hatóságok visszahívták a Gyirong határátkelő felé tartó mentőalakulatokat. Hasonló döntést hoztak Nepálban is, ahol a túlélők is elkezdtek magasabban fekvő területekre menekülni. A kialakult tavat tartó természetes gát végül nem szakadt át, csak lassan kezdett el folyni belőle a víz, a tó vízszintje így tíz métert csökkent.

Himalája

A Himalája kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag, ezért a régió különösen kitett a lavinák, a földcsuszamlások és az árvizek veszélyének. Az ENSZ 2023-ban megállapította, hogy Nepál hegyei alig több mint harminc év alatt a jégtakarójuk közel egyharmadát elvesztették a klímaváltozás miatt. Egy elemzés szerint a Hindukus (a Himalája afganisztáni és pakisztáni területre eső része) gleccserei például 65 százalékkal gyorsabban olvadtak 2011 és 2020 között, mint a megelőző évtizedben.

Nepál \ Tibet

Szakértők közben arra figyelmeztettek, hogy a hasonló katasztrófák a közeljövőben gyakoribbakká válhatnak Nepálban és Tibetben, ahol összesen több mint 3500 gleccsertó található. Ezek közül Nepálban 47, Tibetben pedig 25 olyan van, amelyik nagyobb áradást okozhat. A New York Timesnak nyilatkozó szakértők szerint bár Nepálnak vannak áradást előrejelző rendszerei, de azok nem képesek arra, hogy egy, a mostanihoz hasonlóan hirtelen történt katasztrófára időben figyelmeztessenek.

https://telex.hu/kulfold/2026/08/28/nepal-kina-aradas-katasztrofa-mentes-to-villamarviz-veszely
___

Ferenc pápa
Laudate Deum
kezdetű apostoli buzdítása
Minden jóakaratú emberhez
a klímaválságról

http://netpolgar.network.hu/blog/netpolgar_avagy_digitalis_irastudo_klub_hirei/laudate-deum