Változások 2012 január 1-től

Magyar Köztársaságról Magyarországra változik az ország hivatalos elnevezése január 1-jén. A kormány már minden egyes törvényt egyenként módosított, és átírta bennük a Magyar Köztársaság kifejezést. A hatóságok a már legyártott hatósági bizonyítványokat és igazolványokat (például az útlevél, a személyazonosító igazolvány, a jogosítványokat) előreláthatóan még egy évig felhasználják, és ezután adják ki az új okmányokat, igazolványokat. A kiadott személyazonosító okmányok cseréjére és visszavonására nem lesz szükség.

Állami kézben a kórházak és a megyei iskolák

Az ország neve mellett azonban még sok minden más is megváltozik. Az alaptörvény írja elő például az új önkormányzati törvény elfogadását. Az új jogszabály egyik legnagyobb újdonsága, hogy állami fenntartásba kerülnek az iskolák és a kórházak. Január elsejétől a megyei oktatási és egészségügyi intézmények, köztük a kórházak és a szakrendelők kerülnek állami tulajdonba. 19 megyében összesen 131 szociális, gyermek-, illetve ifjúságvédelmi feladatokat ellátó intézményt vesz át az állam, a hozzájuk kapcsolódó közfeladatok ellátásával és a nagyjából 180 milliárd forintos adósságállományával együtt. A megyék intézményfenntartó szerepe tehát teljesen megszűnik, a jövőben területfejlesztési és a területrendezési feladatokat látnak el.

A változások közé tartozik, hogy a törvény lehetőséget ad arra, hogy a települések helyi adókkal növeljék bevételeiket. A fővárosban nem változik meg az eddigi kétszintű önkormányzati rendszer, megmaradnak a kerületek, de az eddigi feladatokat és hatásköröket megváltoztatja a törvény. Például a hajléktalanellátás felelőssége a jövőben a főváros helyett a kerületeké lesz.

Az összes önkormányzati iskolát 2013-tól veszi át az állam, és szintén csak 2013-tól lép hatályba az a rendelkezés, hogy a kétezer alatti lakosságszámú településeken nem működhet majd önálló önkormányzati hivatal. Ez nagyjából négyszáz települést érint majd.

Csak egykulcsos lehet az szja

A gazdasági stabilitási törvény - amely eredetileg a pénzügyi stabilitás címet viselte, ám egy fideszes módosító indítvány megváltoztatta - rögzíti a nyugdíjrendszer alapvető szabályait. A törvény szerint januártól az állami nyugdíjrendszerben az ellátási jogosultság alapja a nyugdíjjárulék fizetése, az állam pedig garantálja a nyugdíjak kifizetését, és biztosítania kell a reálértéküket. Ez a törvény rendelkezik egyebek mellett arról, hogyan kell számolni az államadósság reálértékét, amely csak rendkívüli helyzetben növekedhetne (a számításra vonatkozó szabályt azonban csak 2015-ben kellene alkalmazni).

A stabilitási törvény előírja azt is, hogy csak egykulcsos lehet a személyi jövedelemadó és a társasági adó is 2015-től (az adóalapot ettől még lehet eltérően számolni, ahogyan ez 2012-ben is történik az szja esetén). Ebbe a jogszabályba kerültek bele azok a módosítások, amelyekkel végleg megszüntetik a magánnyugdíjpénztárakat, ezzel párhuzamosan ismét megteremtik a lehetőséget az állami rendszerbe való visszalépésre.

Korábban José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke egy levélben azt kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy vonják vissza a törvényt (a jegybanktörvénnyel együtt), és csak a velük folytatott egyeztetés után terjesszék be újra. A kormányfő erre nemet mondott.

Az ügyész választhat bíróságot

Az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály megadja a lehetőséget, hogy januártól egy intézménybe vonják össze a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF). A javaslatot éles kritika érte az Európai Központi Bank (EKB) részéről, hiszen megadná a lehetőséget arra, hogy eltávolítsák a jegybank éléről Simor Andrást, az MNB elnökét. A Fidesz több politikusa is jelezte, hogy egyelőre nem akarják összevonni a két intézményt, csak a lehetőséget foglalják az alaptörvénybe.

Ez a jogszabály biztosítja azt is, hogy a legfőbb ügyésznek januártól joga van az általa választott, tehát nem a területileg illetékes bíróságon vádat emelni, és a jogszabály rendelkezik arról, hogy az MSZP az MSZMP utódpártjaként maga is felelős az előző rendszer bűneiért. A legfőbb ügyészre vonatkozó rendelkezést az után emelték be ebbe a jogszabályba, hogy az Alkotmánybíróság ezt a büntetőeljárási törvényben szereplő tételt alkotmányellenesnek minősítette. Miután a kormánytöbbség az új alaptörvényhez kötötte a szabályt, az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja felül.

Megalakul a Kúria és az új bírói hivatal

A bírósági rendszer is átalakul január elsejétől. A novemberben elfogadott törvény szerint például januártól elválik egymástól a Kúria - mai nevén Legfelsőbb Bíróság (LB) - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. A Kúria vezetője Darák Péter lesz, az Országos Bírósági Hivatal élére pedig Handó Tündét, a Fővárosi Munkaügyi bíróság vezetőjét, a Fidesz európai parlamenti frakcióját vezető Szájer József feleségét választotta meg december közepén a kormánytöbbség.

A bírósági rendszer négyszintű maradt, ugyanakkor a Kúria és az ítélőtáblák alatt megyei és városi bíróságok helyett törvényszékek és  2013-tól járásbíróságok lesznek. A bírók jogállását érintő újdonság, hogy háromévenként egy évre ki lehet rendelni őket másik bíróságra a hozzájárulásuk nélkül, és 62 éves korban kötelezően nyugdíjba kell vonulniuk.

Megváltozik az országgyűlési biztosok rendszere is: az eddigi négy országgyűlési biztos helyett január elsejétől csak az alapvető jogok országgyűlési biztosához lehet fordulni.

Nem fordulhat bárki az Alkotmánybírósághoz

Az új alaptörvény januári életbe lépésével jelentősen megváltozik az Alkotmánybíróság hatásköre, illetve az, hogy ki kezdeményezheti az eljárásokat. A testület alkotmányjogi panasz alapján a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja. A jogszabályok előzetes normakontrollját ezután a köztársasági elnök mellett az Országgyűlés is kérheti.

Nem mindenki kérheti azonban egy jogszabály utólagos vizsgálatát: utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kérhet majd, míg eddig az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezhette. Ez azt is jelenti, hogy megszűnnek az Ab folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály vizsgálatát nem a kormány, a parlamenti képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ilyen ügy például a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításáról szóló törvény, amelyről az utolsó ülésén sem döntött az Ab.

14 egyház lesz

A december 30-án megszavazott új egyházügyi törvény szerint 14 elismert egyház működik Magyarországon január elsejétől. A többi vallási közösségnek egyesületként kell működnie, és az Országgyűléstől ezer aláírás benyújtásával kérheti az egyházzá nyilvánítását, ha megfelel bizonyos feltételeknek.

Az egyesület akkor kérheti az egyházzá nyilvánítását, ha vele szemben "nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel", illetve csak az a szervezet lehet egyház, amelynek van a "tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa", illetve nyilatkozik arról, hogy működése nem ellentétes az alkotmánnyal. Ha az Országgyűlés kétharmados többsége nem ismeri el egyházként a kérelmező egyesületet, akkor a közösség egy évig nem próbálkozhat újra.

Szent István Rend és Corvin-lánc

Január elsejétől a Magyar Szent István Rend, a Magyar Corvin-lánc, a Magyar Becsület Rend valamint a Magyar Érdemrend és a Magyar Érdemkereszt alkotja az állami kitüntetéseket. Az előbbi sorrend az elismerések hierarchiáját is jelenti. A jogszabály a Kossuth- és Széchenyi-díjakat nem érinti.

Az állami kitüntetéseket a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza. A törvény melléklete szerint Magyarország köztársasági elnöke a Szent István Rend és a Magyar Érdemrend nagykereszt a lánccal és az arany sugaras csillaggal osztályának kitüntetettje. A sarkalatos törvény szerint a köztársasági elnök ezentúl a két pajzstartó angyallal ellátott címer, a miniszterelnök pedig a cserfaággal és olajággal övezett címer használatára is jogosult.

Forrás: MTI/Földi Imre
2012-től 27 százalékra emelkedik az áfa

Megszűnik a rokkantnyugdíj

Megszűnik a rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességűek két típusú ellátást kaphatnak: rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást. Az előbbiben azok részesülhetnek - legfeljebb három évig -, akik rehabilitáció után újra dolgozni tudnak, az utóbbit pedig azok kaphatják, akiknek a rehabilitációja nem javasolt.

A jogszabály szerint annak, aki rehabilitációs ellátást kap - ennek összege a 93 ezer forintos minimálbér 30 és 50 százaléka között lehet -, együttműködési kötelezettsége van. Vagyis munkahelyet kell keresnie, a felajánlott képzési vagy munkaerő-piaci programban részt kell vennie, illetve a rehabilitációs hatóság által felajánlott munkalehetőséget el kell fogadnia. A rokkantsági ellátás legkevesebb a minimálbér 30 százaléka lehet, maximum pedig annak 150 százaléka. A szabályok szerint meg kell szüntetni a rokkantsági ellátást, ha az ellátott nem megy el felülvizsgálatra.

Január elsejétől tehát nem állapítható meg rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék és a bányászok egészségkárosodási járadéka. A következő évtől az lesz jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátásaira, akinek az egészségi állapota - a rehabilitációs hatóság minősítése alapján - hatvanszázalékos vagy kisebb mértékű. (Vagyis az egészségkárosodás mértékének mostani meghatározása szerint ez azt jelenti, hogy az ellátásokra a legalább negyven százalékban egészségkárosodottak szerezhetnek jogosultságot.)

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor
Megszűnik a rokkantnyugdíj

Zárt helyen tilos a dohányzás

2012-ben számos jogszabályváltozás érinti majd a dohányzókat. Január elsejétől lényegében minden zárt légterű helyen tilos lesz a dohányzás, így a munkahelyen, az éttermekben, a kocsmákban, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében sem szabad rágyújtani.

Dohányzóhelyet csak szabad levegőn, a bejárattól öt méterre lehet kijelölni, kivéve azokat a vendéglátóhelyeket, ahol erre kizárólag közvetlenül a bejárat előtt van lehetőség. Szabadtéren sem jelölhető ki dohányzóhely közoktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, továbbá egészségügyi szolgáltatónál.

A bírságolás három hónap türelmi idő után, 2012 áprilisában kezdődik. A népegészségügyi szakigazgatási szervek magánszemélyek esetében 50 ezer forintig, intézmények esetében akár 2,5 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak szabályszegés esetén. Februárban és júliusban emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, szeptembertől pedig a cigisdobozokon megjelennek a képes egészségvédelmi figyelmeztetések.

Dolgozni kell a börtönben

2012-ben életbe lép több büntetőjogi változás is. Például nem kaphatnak pénzt az elítélt bűnözők azért, ha az elkövetett bűncselekményekről nyilatkozatot adnak, és januártól kötelezően dolgozniuk is kell. Ugyanakkor a munkaképteleneknek, a tanköteles korúaknak, a nyugdíjkorhatárt betöltőknek, a terhességük hatodik hónapját elérő nőknek és a gyermeküket gondozóknak nem kell dolgozniuk a büntetés-végrehajtási intézményekben.

Mostantól nem elég a kifogástalan magatartás ahhoz, hogy egy elítélt büntetésén enyhítsenek, a társadalomba való beilleszkedési készséget is figyelembe veszik majd. Ilyen például a sértettnek okozott kár megtérítése, vagy az elítéltek önkéntes szervezetében való részvétele.

A jogszabályváltozás szerint januártól egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki kiszolgáltatott embert, például hajléktalant aláz meg. A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés lehet abban az esetben, ha az elkövető a magát megalázó emberről felvételt készít, vagy ilyen felvételt hozzáférhetővé tesz nagy nyilvánosság előtt. Önálló bűncselekménynek számít a külföldi feketemunkások alkalmazása is, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik.

Egységes formaruhát kapnak a polgárőrök

Januártól új törvény szabályozza a polgárőrségek tevékenységét. A jövőben azok az egyesületek működhetnek, amelyek tagjai az Országos Polgárőr Szövetségnek (OPSZ), valamint ha a polgárőrök országosan egységes formaruhát viselnek. A polgárőr-egyesületeknek együttműködési megállapodást kell kötniük az illetékes megyei vagy fővárosi rendőr-főkapitánysággal is.

Az új jogszabály szerint 2012 januárjától a polgárőrszervezetek nem folytathatnak politikai tevékenységet, és polgárőrök kizárólag a közterületi járőrszolgálatot, a figyelőszolgálatot és a jelzőőri feladatokat végezhetnek. Szintén újdonság, hogy a polgárőrök az országosan egységes formaruhán kívül hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rendfokozati jelzést nem használhatnak.

forrás: http://www.origo.hu/itthon/20111230-valtozasok-magyarorszagon-2012-januar-elsejetol.html